- Professzor Asszony! VizsgálĂłdásának közĂ©ppontjában a feminista kultĂşrkritika áll, vagyis a kulturális szövegekben megjelenő nemi kĂłdoltságra Ă©rzĂ©keny kritikai szemlĂ©let. A feminizmussal szemben a mai Magyarországon sokaknak előĂ­tĂ©leteik vannak, mondhatni azt is, hogy a szĂł pejoratĂ­v kicsengĂ©sĂ». Ă–n nyĂ­ltan felvállalja feminista voltát. MiĂ©rt tartja fontosnak, hogy a hagyományosnak mondott irodalomszemlĂ©let Ă©s -kritika mellett a feminista irányzat is elfogadott legyen a magyar irodalomtudományban? Mit Ă©rt az alatt, hogy feminista irodalomĂ©rtĂ©s?

  - ValĂłban vállalom feminista mivoltomat, termĂ©szetesen az itt a kĂ©rdĂ©s, hogy mit Ă©rtĂĽnk ez alatt. Teljesen egyetĂ©rtek abban, hogy Magyarországon ez a szĂł negatĂ­v kicsengĂ©sĂ», azonban Ăşgy gondolom, hogy ilyen szempontbĂłl is a kulturális tĂ­pusĂş hĂ­d, a közvetĂ­tő szerepĂ©t kĂ­vánom betölteni, mint ahogy mindenki, aki idegen kultĂşrával foglalkozik kutatĂłi vagy oktatĂłi szinten. Fontos abba belegondolni, hogy 1945 után teljesen eltĂ©rő volt a nyugati Ă©s keleti országok fejlődĂ©se, Ă©s a 60-as Ă©vek vĂ©gĂ©től az angol nyelvĂ» kultĂşrákban elkezdődött a feminizmus második hulláma, melyet kultĂşraközpontĂş feminizmusnak lehet nevezni. Az első hullám cĂ©lkitĂ»zĂ©se, a nők jogi egyenlősĂ©gĂ©nek kivĂ­vása megvalĂłsult ugyan, de ez önmagában nem garantálja, hogy ne mĂ»ködjön a társadalmakban egy megfoghatatlan, rejtett, látens diszkrimináciĂł velĂĽk szemben. MĂ­g a keleti blokk országaiban ezeket a tĂ­pusĂş problĂ©mákat elnyomta a hivatalos retorika, a nyugati világban felszĂ­nre törtek, Ă©s az akkor kialakulĂł kritikai kultĂşrakutatásnak mint tudományos vizsgálĂłdási terĂĽletnek – Ă©s egyĂşttal mĂłdszertannak – a rĂ©szĂ©vĂ© váltak. SzĂĽksĂ©gesnek tartom tehát azt a kĂ©rdĂ©st feltenni, hogy mennyire játszik szerepet bizonyos megnyilvánulásokban, hogy fĂ©rfiaskĂ©nt vagy nőieskĂ©nt kĂłdolĂłdtak, Ă©s ezeket a kĂ©rdĂ©seket – mutatis mutandis – a kortárs feminista elmĂ©let szerint az irodalmi szövegeknek is fel lehet tenni. Ebben áll az Ă©n feminizmusom.

- A MiĂ©rt fĂ©lĂĽnk a farkastĂłl? cĂ­mĂ» könyvĂ©ben teszi azt a megállapĂ­tást, hogy a feminizmus egy szĂ©les körĂ» társadalmi programot hirdet, amely nagyfokĂş tudatosságot követel meg mindenkitől ahhoz, hogy az elnyomás összes megnyilvánulási formáját kiiktassuk magunkbĂłl. Merthogy ma sincsen valĂłdi szabadság Ă©s egyenlősĂ©g. Ezt csupán a fĂ©rfi Ă©s nő kapcsolatának viszonylatában Ă©rti vagy Ăşgy általánosságban is?

  - Azt gondolom, hogy eurĂłpaiságunkhoz hozzá tartozik, hogy figyeljĂĽnk egymásra, Ă©s a tág Ă©rtelemben vett intĂ©zmĂ©nyes mĂ»ködĂ©smĂłdunkban gyakorlatilag minden lĂ©pĂ©snĂ©l kĂ©rdezzĂĽnk rá, mennyire veszi kultĂşránk termĂ©szetesnek a nők jelenlĂ©tĂ©t, Ă©s ha negatĂ­v választ kapunk, annak mi az oka. MeggyőződĂ©sem, hogy a nemi szerepekhez fĂ»ződő, adottnak tekintett felfogásnak az Ăşjragondolása nemcsak a nők Ă©letĂ©rzĂ©sĂ©nek jobbá tĂ©telĂ©t mozdĂ­taná elő, az a fĂ©rfiaknak is jobb lenne. Egy ideális, tehát utĂłpisztikusnak tĂ»nő társadalom nem feltĂ©tlenĂĽl kromoszĂłmák, bőrszĂ­n vagy akármilyen egyĂ©b – akár genetikailag kĂłdolt, akár társadalmilag konstruált – másság szerint skatulyázza be az embereket. VĂ©lemĂ©nyem szerint egy igazán demokratikus, az embereknek nemcsak a jĂłlĂ©tĂ©Ă©rt, de a jĂłllĂ©tĂ©Ă©rt is szerveződő társadalomban törekedni kell minden olyan tĂ­pusĂş előĂ­tĂ©let megszĂĽntetĂ©sĂ©re, amelyet másokkal szemben táplálunk pusztán azĂ©rt, mert valamilyen szempontbĂłl eltĂ©rőnek tekintjĂĽk őket magunktĂłl. Tovább tágĂ­tva a kört a feminista szemlĂ©letmĂłd szerint ĂşjragondolandĂł akár az ember Ă©s a termĂ©szet, a tudomány Ă©s a termĂ©szet viszonya is.

- Ugyancsak e könyvĂ©ben boncolgatja a fĂ©rfihang-női hang kĂ©rdĂ©sĂ©t, Ă©s kifejtve azt, kijelenti, hogy sokszor mĂ©g ma is kettős mĂ©rcĂ©t alkalmaznak a nők Ă©s a fĂ©rfiak megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©ben, többek között akkor is, ha a tudományos munkásságuk minősĂ­tĂ©sĂ©ről van szĂł. Érte-e Ă–nt eddigi tevĂ©kenysĂ©gei során hátrányos megkĂĽlönböztetĂ©s csupán azĂ©rt, mert nő?

  - Furcsán hangzana, ha most azt mondanám, hogy nagyon komoly megkĂĽlönböztetĂ©sek Ă©rtek a szakmámban azĂ©rt, mert nő vagyok, hiszen azon kevĂ©s nő közĂ© tartozom (a Debreceni Egyetemen kb. 10%), akit professzorrá lĂ©ptettek elő. Az aránytalanság ugyanakkor szembetĂ»nő. Éppen ebben az Ă©vben zártunk le egy kĂ©tĂ©ves projektet, melynek keretĂ©ben mĂ©lyinterjĂşkat kĂ©szĂ­tettĂĽnk vĂ©gzett bölcsĂ©szekkel. Arra voltunk kĂ­váncsiak, hogyan alakult a pályájuk: mit Ă©r a bölcsĂ©szdiplomás, ha nő? Érdekes tapasztalatokrĂłl számoltak be, megerősĂ­tettek engem abban, hogy rejtetten, de ma is mĂ»ködik a kettős mĂ©rce. PĂ©ldául egyöntetĂ» volt az a vĂ©lekedĂ©s, hogy majdnem termĂ©szetes, ha egy állásra kĂ©t jelölt van, Ă©s az egyik nő, a másik fĂ©rfi, többnyire az utĂłbbit választják. Az Ă©n esetem is hasonlĂł volt, de mert a rendszerváltás után nagy szĂĽksĂ©g volt angoltanárokra, s ekkĂ©pp oktatĂłkra is, Ă­gy Ă©n is bekerĂĽltem. Gondolom, nem vagyok egyedĂĽl a generáciĂłmban, akinek nagyon kicsin mĂşlott, hogy bizonyĂ­thatta, alkalmas a feladatra.

- A tudományos kutatásai mellett ezekhez a tĂ©mákhoz kapcsolĂłdĂłan számos, a hallgatĂłk körĂ©ben nĂ©pszerĂ» kurzust vezet. A Mark My Professorban nĂ©hány kivĂ©teltől eltekintve csupa ötös, mondhatni szuperlatĂ­vuszokban Ă­rnak Ă–nről, mint tanárrĂłl, mint emberről. Csak nĂ©hányat emlĂ­tenĂ©k ezekből:,,profizmus, maximalizmus, intelligencia, egyedisĂ©g.” Azt is a javára Ă­rják a hallgatĂłi, hogy rendkĂ­vĂĽl nyitott a hozzászĂłlásaikra, annak a ,,bizonyos kis fĂĽzetnek” a feljegyzĂ©seit, a hallgatĂłi vĂ©lemĂ©nyeket milyen szinten kĂ©pes beĂ©pĂ­teni a saját gondolatmenetĂ©be?

  - TĂ©nyleg megprĂłbálok odafigyelni a hallgatĂłkra, Ă©ppen ezĂ©rt szeretek jobban szemináriumot tartani, mint előadást, mert az párbeszĂ©d, sokkal Ă©lőbb, szemĂ©lyesebb, a hallgatĂłk meg tudnak nyilvánulni, ezáltal fejleszteni tudjuk a gondolkodásukat. Minden csoportot arra biztatok, hogy ők kezdjĂ©k az Ăłrát, Ă©s Ă©n Ăşgy Ă©pĂ­tem fel a szemináriumot, hogy figyelembe veszem a gondolataikat, erre valĂł a kis fĂĽzet. Amikor először találkoznak ezzel az ĂłravezetĂ©si mĂłdszerrel, egy kicsit meg vannak szeppenve, de rájönnek, hogy elmondhatnak bármilyen vĂ©lemĂ©nyt, Ă©n nem fogom azt mondani, hogy az nem jĂł, legfeljebb annyit, gondoljuk Ăşjra, vizsgáljuk meg a dolgot más szempontbĂłl. Ennek a következmĂ©nye az, hogy sokan keresnek meg tĂ©mavezetőnek szakdolgozathoz, TDK-hoz Ă©s PhD-hoz is. Ăšgy Ă©rzem, a hallgatĂłk egy rĂ©sze lebont bizonyos gátakat, szĂ­vesen jönnek fogadĂł Ăłrára, beszĂ©lgetni, ami segĂ­ti a szakmai munkát is.

- Ă–n számos pozĂ­ciĂłt tölt be, amiket a hagyományos Ă©rtĂ©krend szerint fĂ©rfiaknak szokás. Az Angol-Amerikai IntĂ©zet igazgatĂłhelyettese, a Gendertudományi Központ vezetője, a Magyar Anglisztikai Társaság (HUSSE) elnöke. Ha Ă­gy vesszĂĽk, nő lĂ©tĂ©re fĂ©rfiaknak ,,kijárĂł” pozĂ­ciĂłkban is megállja a helyĂ©t. Tudom, hogy felesĂ©g Ă©s anya is, ez kötelezettsĂ©gekkel jár, mik azok a nőies szerepek, amelyeket ezzel egyĂĽtt vagy ezen tĂşlmenően szĂ­vesen felvállal?

  - Jelen pillanatban elĂ©g sok funkciĂłt töltök be, de prĂłbálom ezeket nem hatalmi pozĂ­ciĂłkĂ©nt, inkább szolgálatkĂ©nt kezelni. Érdekelnek a közössĂ©g dolgai, el szoktam mondani a vĂ©lemĂ©nyemet, aminek persze nem mindig örĂĽl mindenki. Huszonnegyedik Ă©ve dolgozom az egyetemen, Ă©s az Ă©vek során belenő az ember bizonyos feladatokba, funkciĂłkba. ValĂłban fĂ©rfias pozĂ­ciĂłk ezek, de szeretnĂ©m sok szempontbĂłl máskĂ©pp, nőkĂ©nt csinálni. És ott van az embernek a másik, a privát Ă©lete, amelyben felesĂ©g Ă©s anya is vagyok, bár a gyermekem már felnőtt, unokám pedig mĂ©g nincs, Ă­gy ez most viszonylag könnyĂ» Ă©let. FelesĂ©gkĂ©nt nagyon nagy szerencsĂ©m van, a fĂ©rjem mindenben maximálisan támogat. Mindketten tudatában vagyunk annak, ha ki akarjuk hozni magunkbĂłl azt, ami szakmailag bennĂĽnk van, oda kell figyelnĂĽnk egymásra. És ugyanĂşgy, mint mások, Ă©n is folyamatosan vĂ©gzek nőies, avagy házimunkát, ami sokszor ki is kapcsol. És hobbijaim is vannak: szeretek kertĂ©szkedni, a kutyáinkat sĂ©táltatni, Ăşszni, sĂ­zni, futni – megprĂłbálok ilyen szempontbĂłl is teljes Ă©letet Ă©lni.

- Szegedi Magdolna -