- Az első nagy slágeretekkel, A feneked a gyengĂ©m c. dallal kerĂĽltetek be a köztudatba , azĂłta már több számotok is ismert lett a nagyközönsĂ©g számára. Azonban sokan nem tudják, hogy honnan indult el a zenekar.

  - 2004-ben szĂĽletett meg a Halott PĂ©nz, ekkor találtam ki ezt a nevet. KĂ©szĂĽlt három demo szám, ezután inaktĂ­v Ă©vek következtek a csapat szempontjábĂłl, azonban Ă©n ekkor kezdtem el mĂ©lyebben foglalkozni a zeneĂ­rással, zenekĂ©szĂ­tĂ©s mikĂ©ntjĂ©vel. 2009-ben Ă©ledt fel Ăşjra a Halott pĂ©nz, lĂ©trejött az első szĂłlĂłlemez, amit követett egy másik 2010-ben, amiről az Angard c. számhoz klipet is forgattunk. Ez lett az első klipĂĽnk Ă©s talán innen indult el igazán a csapat karrierje. Azelőtt főleg az albummal, koncepciĂł kialakĂ­tásával, a formátumban rejlő lehetősĂ©gekkel foglalkoztam, de rá kellett jönnöm, hogy ehhez a Halott PĂ©nz világhoz elengedhetetlen a vizuális tartalom. A klip megjelenĂ©se indĂ­tott el olyan folyamatokat, aminek meg voltak a lĂ©pcsői, Ă©s segĂ­tettek kijelölni azt a csapásirányt, amelyen haladni tudunk. A következő nagy lökĂ©st A feneked a gyengĂ©m c. számunkhoz forgatott klip adta, ezután kĂ©szĂĽlt el a Feltámadott a tenger, majd a Minden szobába kell álom videĂł formátumban. Mindig is zenekarral szerettem volna dolgozni, nagyon muzikális vagyok, mĂ©g ha a tradicionális Ă©rtelemben vĂ©ve nem is vagyok zenĂ©sz. Fontos volt a folyamatos fejlődĂ©s, illetve az, hogy a közönsĂ©g szeresse, amit csinálunk, Ă©s jĂłl Ă©rezzĂ©k magukat a koncertjeinken. A zenekar szĂ©p lassan verbuválĂłdott össze, „termĂ©szetesen Ăşton”, 2013 szeptemberĂ©ben pedig megjelenhetett az a lemez, amin több sláger is megtalálhatĂł. A lemez bemutatĂłtĂłl kezdve csak zenekarral egyĂĽtt találkozhat velĂĽnk a közönsĂ©g.

- Hogyan tudnád meghatározni azt a zenei stílust, amit képviseltek, és leginkább közel áll hozzátok?

  - Nem igazán szeretek mĂ»fajokban gondolkodni, mert az internet korszakában nem is igazán lehet tiszta mĂ»fajokrĂłl beszĂ©lni, hiszen nagyon sokfĂ©le zene hat a közönsĂ©gre Ă©s az alkotĂłkra egyaránt. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a nyitottság, valamint el kell fogadni azt, hogy nem minden fekete Ă©s fehĂ©r. A Halott PĂ©nz világa sem egydimenziĂłs, prĂłbálunk izgalmas tartalmakkal előállni, mind vizuálisan Ă©s mind zeneileg. Sok hatás Ă©r minket, állandĂłan változunk. Volt már arra pĂ©lda, hogy egy-egy szám erejĂ©ig kiegĂ©szĂĽltĂĽnk Ăşj tagokkal, ez az adott dalnál befolyásolja a hangzást Ă©s magát a zeneszerzĂ©st is, tehát nehezen tudnám meghatározni, hogy milyen mĂ»fajba sorolhatĂłk a zenĂ©ink. Talán ez nem is a mi feladatunk, számomra zene Ă©s zene van. Menyhárt Jenő mondta azt, hogy „Nekem minden egyformán popzene”, s ezzel a gondolattal teljesen egyet Ă©rtek.

- EgyĂĽtt dolgoztatok többek között SzabĂł Balázzsal, Papp Szabival, Soerii Ă©s Poolekkel is, akik mondhatni ugyanĂşgy „popzenĂ©szek”, de mĂ©gis egy másfajta zenei világot jelenĂ­tenek meg a saját mĂ»vĂ©szetĂĽkben. Hogy jöttek lĂ©tre ezek az egyĂĽttmĂ»ködĂ©sek Ă©s milyen volt velĂĽk a közös munka?

  - Balázzsal már barátokkĂ©nt dolgoztunk egyĂĽtt, Szabival pedig a Soerii Ă©s Poolekkel a közös számunk munkálatainál barátkoztunk össze igazán. Ezek általában Ăşgy indulnak, hogy „Iszunk egy pálinkát?”, eltelik egy kis idő, „Nem csinálunk egy közös számot?”, de valamikor vodka szĂłdával hangzik el a kĂ©rdĂ©s, a törtĂ©net ugyanaz. Ha kĂ©t zenĂ©sz elkezd beszĂ©lgetni, akkor általában kiderĂĽl, hogy mennyire gondolkodnak egyformán a zenĂ©ről, mennyire nyitottak Ă©s mennyire tetszik a másik munkássága Ă©s amennyiben hasonlĂł a gondolkodásmĂłdjuk kialakulhat az egyĂĽttmĂ»ködĂ©s. Nagyon tanulságos volt mind a kĂ©t számnak az elkĂ©szĂ­tĂ©se, hiszen sokan tanultunk egymástĂłl, Ă©s inspiráltuk egymást, annak ellenĂ©re, hogy tĂ©nyleg másabb zenei hangzásvilágot kĂ©pviselĂĽnk mindannyian.

- Vannak olyan számaitok, amelyeknek a szövege túlságosan egyszerûnek hathat, azonban más zenéitekben pedig komoly társadalomkritikát fogalmaztok meg. Milyen gondolatiságot szeretnétek az alkotásaitokban felvillantani?

  - Az, hogy ki mit vesz Ă©szre a zenĂ©nkből nagyban fĂĽgg attĂłl, hogy hány Halott PĂ©nz számot ismer. A csapatra jellemző egy kritikus szemlĂ©let, ez az alkotásainkat alapvetően meghatározza, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy egy könnyebben Ă©rtelmezhető számrĂłl van szĂł, vagy valamilyen komolyabb tĂ©mát feldolgozĂł zenĂ©ről. ValĂłban kontrasztos ez, hiszen mi vagyunk A feneked a gyengĂ©m, a HellĂł lányok Ă©s a Farkasok dala, illetve Feltámad a tenger is, s bár ezek első hallásra nagyon kĂĽlönbözőek, mĂ©gis van bennĂĽnk valami közös, ettől „halott pĂ©nzesek”. Olyan a zenei világunk, mint talán maguk az emberek is. Senkinek nincs kĂ©t egyforma napja, folyamatosan kĂĽlső hatások Ă©rnek minket, naponta mást látunk meg a világbĂłl, változunk, rengeteg Ă©rzĂ©s kavarog bennĂĽnk. Mi ezt szeretnĂ©nk megĂ©nekelni, nem csak azt, hogy kĂ©k az Ă©g.

- A civil szakmád szerint marketinges vagy. Mennyiben tudod ezt a fajta tudásod felhasználni a zenekar mindennapi életében?

  - Sokat számĂ­t, hogy marketing szakirányon vĂ©geztem, mert adott egyfajta szemlĂ©letet, ami segĂ­t a zenekar Ă©letĂ©t szervezni. Folyamatosan figyelem a közönsĂ©get, mert az ő reakciĂłjuk mutatja azt, hogy mit csinálunk jĂłl Ă©s mit nem. Az elmĂ©letek, amiket megtanultunk Ă©s a mindennapi gyakorlat azonban sokkal másabb, talán azĂ©rt is, mert a zeneipar – de más mĂ»vĂ©szeti ágak is – egy nagyon kĂĽlönleges piaci szegmense a gazdaságnak. Emberi oldalrĂłl Ă©s az őszintesĂ©g felől prĂłbálom megközelĂ­teni a marketinget a zenekar esetĂ©ben, hiszen Ă­gy sokkal könnyebben el lehet Ă©rni, hogy az emberek szeressenek minket Ă©s a zenĂ©inket is.

- Pálóczi Alexandra -