- Az ODT (Országos Doktori Tanács) elnökeként immár második ciklusát tölti be, tehát, ahogyan a sajtóhírekben is nevezték, Ön egy régi-új vezető. Hogyan összegezné az eddigieket és hogyan indul neki az új ciklusnak?

  - Három évvel ezelőtt választottak először az ODT elnökének. Erre az időszakra estek azok a változtatások, amelyek átrajzolták a doktori képzés rendszerét. Először a megemelkedett ösztöndíjakat említeném meg, de ezek nyilván hallgatói érdemek is. A doktoranduszok immár egy kétlépcsős, összesen négyéves képzésben tanulhatnak, a második év után egy komplex vizsgát kell tenniük, amely azt hivatott mérni, hogy a hallgató hogyan halad a tanulmányaival. A disszertáció megírása így nem halasztható el a végtelenségig, hiszen ebben a rendszerben a sikeres vizsga utáni két év a doktori értekezés megírásának időszaka. Halasztásra, passziválásra természetesen most is van lehetőség.
2016-ban, a felsőoktatási törvény módosításával az ODT (akárcsak a Magyar Rektori Konferencia) törvény által létrehozott jogi személy lett, ami azt jelenti, hogy a Tanács már nem csak véleményt formál, hanem meghatározó jelentőségű. Az ODT ügyrendjét a Minisztérium határozza meg, az ügyrend már magába foglalja, hogy az Országos Doktori Tanács a habilitációs ügyekkel is foglalkozni hivatott. A közeljövőben a habilitációs eljárásokat országosan egységesíteni kell. A doktori honlap (doktori.hu) megteremti azt a nyilvánosságot, amelyben ellenőrizhető és követhető minden doktori fokozatszerzés, így nyilvánvalóvá válik, hogy melyik egyetem miért adja ezt a címet, tehát lehetőség van az intézmények összehasonlítására. Mivel az átláthatóság a demokrácia alapja, nagy szükség van arra, hogy a habilitációs eljárások dokumentumait is integráljuk a doktori.hu rendszerébe. Az új doktori képzés első évfolyama szeptemberben kezdte meg tanulmányait. A rendszert először végig kell vinni, és ha szükséges, finomhangolásokkal változtatni rajta.

- A Debreceni Egyetemen huszonhárom doktori iskola működik, a fokozatszerzések száma évente megközelíti a kétszázat. Ezt a sokrétű tudományos munkát már az egyetemen belül is nehéz lehet irányítani. Mik az Ön jelenlegi posztjának legfőbb nehézségei?

  - A különböző karok máshogy néznek a tudományra, mások a tudományágakon belüli viszonyrendszerek, így diszciplínánként mást kell produkálni a fokozatszerzésért. Ezt a sokszínűséget egységes rendszerben kell kezelni. Nem alkothatunk úgy szabályokat és törvényeket, hogy kirekesztünk vagy privilegizálunk egy-egy tudományterületet. Ezen az elvi problémán kívül vannak mindennapinak nevezhető teendők is, például: évente körülbelül 1300 hallgató lép be a doktori képzésbe és nagyjából ennyi egyéni felkészülővel is lehet számolni. De a külföldi ösztöndíjak miatt még több hallgatóval kell terveznünk. Kiszámoltuk, hogy az adatbázis-kezelés évi közel háromszáz napnyi programozási munkát jelent.

- Mint az Országos Doktori Tanács elnöke, hogyan látja a magyar tudományosságot és a magyar tudományos életet?

  - Erre a kérdésre nem az én posztom válaszolni, ezért csak a következőket mondhatom el. Magyarország szellemi potenciálját tekintve nagyon jó helyzetben van, hiszen nívós egyetemei révén képes arra, hogy komoly szellemiségű és tudású embereket neveljen ki, annak ellenére, hogy a magyar tudomány nincsen igazán megfizetve. Ezzel nem feltétlenül csak az adott kutató egyéni jövedelmére gondolok, hanem azokra az anyagi körülményekre is (például jobban felszerelt laborokra), amelyek nyugatra csábítják ezt a szellemi aktivitást. Az Európai Uniós források, az utóbbi időben, sokat javítottak ezen. Mindenesetre a tudomány nehezen illeszthető be egy merev gazdasági rendszerbe, hiszen a ma kísérletei a tegnapiak eredményein alapulnak, így előre tervezni nehéz, nem számítható ki, hogy holnap mire lesz szüksége a kutatóknak. Mivel a tudomány közpénzeket használ, a legfontosabb feladat annak elérése, hogy a kiszámíthatatlanság ellenére átlátható módon, de ne közbeszerzések formájában jusson hozzá a szükséges anyagi feltételekhez.

- Már csak egyetlen kérdésem marad: hogyan helyezné el Debreceni Egyetemet a doktori iskolák világában?

  - Huszonhárom doktori iskolájának köszönhetően a Debreceni Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amely a legtöbb tudományágban szakértőket, kutatókat nevel ki. Viszonylag elfogadható, stabil anyagi körülmények között működik. Mivel ez egy nagyon nagy intézmény, így kicsiben leképezi azokat a problémákat, amelyekkel az ODT-nek is meg kell küzdenie. A számadatokat persze össze lehet hasonlítani, de nyilvánvaló, hogy a minőség a fontos. A felvett és a végzett doktoranduszok számaránya egyike azoknak, amit mérni szoktak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a Debreceni Egyetem az országos átlagnál, több területen is jobban teljesít.

- Juhász Tibor -