Békés növényevõ állat, mint egy mókus vagy egy nyuszika, csak éppen picit nagyobbra nõtt – véli Boros Sándor, a Debreceni Egyetem Agrár Lovasiskola edzõje a lovakról. Ismerkedni a nagyra nõt „rágcsálókkal” testnevelés órákon is lehet.

A lovakról mindenkinek más kép él a fejében: van, aki a száguldó paripákról hátrafelé nyilazó õsök képét vizualizálja, mások egy életforma-szerû csodálatos sportot látnak benne, míg vannak olyan hentes pártiak, akiknek a kolbász villan be. Engem gyermekként az állatkertben vállon harapott egy ló, nekem ez jut eszembe, vagyis én a lovakkal való kapcsolat kialakításánál mínuszból indulok, hiszen negatív élmény kapcsolódik az állathoz – állítja a szakember, aki szerint van megoldás, és az pont ott van a Nagyerdõn, a Kartács utcától néhány méternyire.

A Debreceni Egyetem Agrár Lovasiskolájában megfelelõ karakterû, képzettségû iskolalovak várják a lovasokat, õk lehetnek a legjobb tanítómesterek azok számára, akik esetleg félnek a paciktól, ami persze nem ritka. „Teljesen természetes a félelem, a legtöbb emberben van egy pszichés gát, ami abból fakadhat, hogy a ló nem nõtt hozzá a mindennapokhoz, az emberek nem ismerik, tartanak tõle, holott esze ágában sincs semmi rosszat tenni velünk, a ló békés, növényevõ állat” – sorolja a tulajdonságokat Boros Sándor szakoktató, aki testnevelés órák keretében ismerteti össze a hallgatókat a lovasiskola állományával. 

Testnevelés órai keretek között hetente minden egyetemistának, aki ezt az órát választja, lehetõséget biztosít az egyetem egyszeri lovaglásra, aminek elsõsorban a lovakkal való ismerkedés a célja, egy félévnyi idõre mindenki belekóstolhat a lovas élet szépségeibe, hogy aztán késõbb akár szülõként vagy visszatérõ szabadidõ-lovasként tisztában legyen ezzel a kultúrával. „A fiatalok megtanulják nálunk azokat az ismereteket, melyeknek köszönhetõen a lovak társaságában élvezetesen, balesetmentesen tudják az idejüket eltölteni. Számtalan példa mutatja, hogy egy huszonéves kezdõbõl akár még profi is válhat. Neveltük már helyi díjugrató, díjlovagló versenyek résztvevõit is. Voltak olyan tanítványaim, akik egyetemistaként ismerkedtek meg a lovaglással és annyira beleszerelmesedtek, hogy mára saját lóval rendelkezõ lótartóinkká váltak” – mutat perspektívát a kezdõk számára az edzõ. 

Az Agrár Lovasiskolában a ménesgazda szak hallgatói tantervi óráikat töltik az otthonos erdei környezetben, ahol a lovaglás alaptechnikáját, a lovak tartástechnológiáját, ápolását tanulják. A szakirányú képzésben tanuló egyetemisták sok lovas rendezvényen is részt vesznek, így elsajátítják az állatok felvezetését, versenyeken bemutatását, a szállítással és az állategészségüggyel kapcsolatos ismereteket. 

Természetesen a kötelezõ testnevelés órák mellett, után, bárki szabadon megismerkedhet a lovas sport szépségével az iskolában, ráadásul a hallgatók kedvezményesen vehetnek igénybe minden szolgáltatást. És valójában szinte mindenki ismeri helyet, még ha most nem is ugrik be: a gólyatábor erdei éjszakai túrája elvezet azon a dûlõúton, ami az egyetem központi campusától csupán tizenöt perc sétára található. A Kartács utcán, elhagyva a Park hotelt, kb. száz méter múlva kell balra kanyarodni egy földúton, ami egyenesen odavezet a lovasiskolához, ami persze az ellenkezõ irányból is megközelíthetõ: az Auguszta mellett indul be a lombok közé ugyanaz az út, aminek a másik végén a Kartács utca vár. Éppen ezért nem véletlen, amikor ezen az útszakaszon lovasokkal találkozunk. Persze ez nem megy egybõl, de kis gyakorlással elérhetõ lehet.