Az elmúlt évek hagyományai szerint idén is lesz alkalmuk a hallgatóknak, friss diplomásoknak arra, hogy találkozzanak a munkaerőpiac jelentősebb képviselőivel, teszteljék magukat különböző stresszhelyzetekben, vagy akár egy „véletlen” beszélgetés során megtalálják a tökéletes munkát vagy gyakornoki helyet. Zsuppányi Noémivel, a Hallgatói Karrier Iroda és Szolgáltató Központ vezetőjével beszélgettem a közelgő rendezvényről. Állásbörze és Karriernap! Április 16.!

Miért tartjátok fontosnak, hogy évről évre megrendezzétek ezt az eseményt a Debreceni Egyetemen?

Az állásbörze egyedi műfajt jelent az álláspiacon. Ez az a fórum, ahol fizikálisan is megjelenik az álláspiac. Az álláskeresők rövid idő alatt sok munkaadóval személyesen is kapcsolatba léphetnek. Éppen ezért érdemes kihasználni az ebben rejlő előnyöket. A Debreceni Egyetemnek, mint ahogyan a legtöbb felsőoktatási intézménynek, nagyon fontos, hogy a hallgatói a végzést követően minél könnyebben el tudjanak helyezkedni. Az Állásbörze egy olyan rendezvény, amely ezt próbálja elősegíteni. Tulajdonképpen hidat képezünk a munkáltatói szféra és a hallgatók között. A személyes találkozás az, ami lehetőséget adhat arra, hogy találkozzon a kereslet és a kínálat, tehát a leendő munkavállalók és munkaadók. Ez a személyes találkozás teheti sikeressé a hallgatók későbbi elhelyezkedését.

Milyen cégekkel találkozhatnak az érdeklődök, illetve milyen programokkal várjátok idén a hallgatókat?

Az a tapasztalat, hogy egyre inkább nő az igény a megjelenésre a cégek részéről. Ez pozitív visszacsatolás számunkra, mert azt mutatja, hogy van kereslet a Debreceni Egyetem hallgatóira a munkaerő-piacon. A kiállítói profilunk alapvetően nem változik. Ebben az évben vannak vállalatok – akár kis- és középvállalkozások is –, akik most jelennek meg először, azonban a régió nagyobb cégei az eddigi évek hagyományaihoz híven itt lesznek, például: IT Services, National Instruments, TEVA. Ezen kívül  több kísérőprogramot is szerveztünk, amelyek szintén hozzájárulhatnak a sikeres álláskereséshez. Ilyen például az önéletrajzírás, a pszichológiai és karrier-tanácsadás és a grafológiai elemzés. Évről évre népszerűbbek a próba állásinterjúk, amelyeket nem csak magyarul, hanem angolul, németül és igény esetén franciául is ki lehet próbálni. Ebben az évben pedig a Globus Nyelviskola jóvoltából próba nyelvvizsgákon is részt lehet venni. 

Kiket vártok elsősorban az Állásbörzére és Karriernapra?

Túlzás lenne azt állítani, hogy a börzén megjelenő cégek nagy számban  várnának nem felsőoktatásban tanulókat. Az Állásbörze elsődleges célközönsége a felsőoktatásban jelenleg bent lévő hallgatók vagy friss diplomával rendelkezők. A diákok számára azért lehet érdekes ez a nap, mert témákat találhatnak a diplomamunkmunkájukhoz , vagy olyan szakmai gyakorlatra is rábukkanhatnak, amire a későbbiek során nagy szükségük lesz. Ezeken túl természetesen bárkinek hasznos lehet, aki fel szeretné mérni a piac elvárásait, segítséget szeretne kapni a pályázati anyag összeállításához (cv, motivációs levél, egy jó fotó elkészítése, interjúra készülés).

A hallgatóknak mikor érdemes elkezdeni az álláskeresést, a szakmai gyakorlati helyek keresését vagy egyáltalán a karrierépítést?

A karrierépítés már akár középiskolában vagy az egyetem első évében is elkezdődhet, hiszen aki tudatosan szeretné alakítani a jövőjét, nem bízhatja a véletlenre a tanulással töltött éveit. Ebből a szempontból fontos, hogy mindenki lehetőleg hamar elkezdje a tudatos karrierépítést, hogy később ki tudjanak tűnni az „átlagdiplomások” közül. „Hiába van diplomám és nyelvvizsgám, mégsem vettek fel" – sokszor hallhattuk már ezt a mondatot, és talán már velünk is előfordult ilyen. Annak is utána lehet járni ezen a rendezvényen, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben, mivel válhatunk versenyképesebbé a munkaerőpiacon. Először is fontos leszögezni, hogy nem a diploma és a nyelvvizsga ér kevesebbet, hanem a verseny erősödött. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemen, főiskolán megszerzett tudáson túlmutató értékekkel is fel kell vértezniük magukat a leendő munkavállalóknak, hogy sikeresek legyenek álláskereséskor.

Vannak-e adatok arra vonatkozóan, hogy mennyivel lehet hamarabb álláshoz jutni szakmai gyakorlattal vagy külföldi tapasztalatokkal?

Több felmérés is készült ezzel a kapcsolatban. Egy átlagos debreceni egyetemista megközelítőleg 3,5 hónap után tud elhelyezkedni, azonban plusz gyakorlatokkal, külföldi tapasztalatokkal ez néhány hétre leredukálódhat, továbbá a fizetésekben is érződhet az, ha valaki fel tud mutatni ilyen jellegű elemeket az önéletrajzában. Gyakori az, hogy valakit magasabb beosztásban vesznek fel pályakezdő létére, ha külföldön is szerzett gyakorlatot. Ezek a szakmai tapasztalatok arra is jók, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy vállalat szervezeti és szakmai felépítésével, valós körülmények között készüljenek későbbi munkájukra, valamint alapvető ismereteket szerezzenek a szakirányuknak megfelelő gyakorlati feladatokról.

Összességében miért érdemes ellátogatni az idei Állásbörzére és Karriernapra?

Valószínűleg mindenki azért jár egyetemre, hogy majd meg tudja teremteni magának azt az életet, és meg tudja valósítani azokat az álmokat, amelyeket annak idején elképzelt. Ez az élet nem feltétlenül kezdődik azzal, hogy valaki megszerzi a diplomát. Mindenképpen kellenek olyan tapasztalatok, amelyek az álláskeresőt amunkaerőpiacon ki tudják emelni, versenyelőnybe tudják hozni. A gyakorlati helyek felkutatásában az iskola és az oktatók is segíthetnek, de a hallgató maga is utánajárhat, hogy melyik cégnél van erre lehetőség. Ha pedig valaki már megragadta a lehetőséget, olyan kompetenciákat például a csapatmunkát vagy a problémamegoldó képességet - sajátíthat el egy gyakorlat során, amelyek a munkaadók szemében kincset jelentenek.